Na, túlestünk az estén, megvagyunk :)
Szuper volt minden, minden szempontból!
Anyósék jól viselkedtek, Peti megkönyörült rajtuk, simán, 3 Anna-Peti után aludni tért, semmi műsor!
Tehát kétszeresen is örvendünk: Egyrészt hogy ez az este jól ment, másodsorban pedig ezzel megnyílt a kapu a további barátos-beszélgetős-borozgatós, mozizós, vacsorázós esték előtt :)
Mi 11-ig voltunk a Merlinben.
Az előadás fergeteges volt. Cabaret a'la Carte volt a címe és tulajdonképp egy színdarab kellős közepén vacsoráztattak meg minket.
(bővebben itt: http://www.wssz.hu/tartalom/cikk/38395_kabare)
Már a fogadtatás sem volt semmi, mikor beléptem, egy kedves pincérfiú (egyből 
felismertem, Szabados Mihály, színész, lásd a képen) az asztalhoz kísért, kihúzta a székem, megkérdezte, mit hozhat inni. Tök zavarban voltam a szitutól :)
Aztán elkezdődött az előadás.
A következőképpen zajlott:
Előadás, előétel, előadás, főétel, előadás, desszert.
Nagyon jó volt. Az asztaltársaságunk is. Egy mérnök és egy jogásznő (ők egy cégtől) és Zé egy munkatársnője.
A társaság elég puccos volt, de ami megnyugtatott, hogy legalább annyira voltak feszengőek, mint mi.
A vezérigazgatónak volt egy jó húzása az elején: Levette a nyakkendőjét-zakóját, és erre kért mindenkit.
A dumája is jó volt: "Mint tudjuk, válság van. Ezért egybevontuk a vacsorát és a színházat" :)
6 megjegyzés:
Na, az ilyesmi hiányzik nekem Ózdról. :(
Amúgy már kérdezni akartam, hogy hogy haladtok az angollal? Jár még Peti? Ér valamit?
Áhh, semmi nem ragadt rá :) Mondjuk nem is azért jártunk, csak a társaság miatt. De mivel itt az ovi, lemondtuk.
Anna mikor megy oviba?
Mi már szokunk. 5-én szülinapja lesz (első... nem... második... neeeem?? haaarmadiiik??? úristen, hová tűnt 3 év????)... szóval én már depizek ezerrel, és sírok sokat, meg minden... :( szerda van, és hétfőtől ovis lesz... nem akarom! :(((((((
Hát igen, hogy elrepült ez a három év!!! Ne depizz, nincs vége semminek, csak más lesz :)
És, hogy ment a beszoktatás?!
ő is sír, csak ő azért, mert nem akar hazajönni velem :(
neki ez kispálya, csak nekem rossz, de nagyon! :(
Érdekes, mi?
Ha sír, mert nem akar ott maradni, az ugyanolyan rossz, mintha sír, mert nem akar hazajönni...
Nem hiába mondják, hogy az első három év csodálatos és feledhetetlen...
Megjegyzés küldése