2008. december 23., kedd

Van egy fimotám (?)

Marciról van szó. A tanárnő ajánlotta a figyelmembe az alábbi honlapot: http://fimota.hu/konyvtar/orok_1/Fimota1.htm Adott egy könyvet is ( a link a könyvből idéz) Hát, mintha róla írták volna. Mivel nem olyan súlyosak a tünetek, rá is lehet fogni, csak ilyen a gyerek és kész. Tehát a lényeg a link alatt olvasható. Egy ideje nekünk is szemet szúrt, hogy hihetetlen szétszórt Marci, szinte az összes egyest a felszerelés hiány miatt szedte össze. Amúgy matematikából tiszta 5-ös, és kiemelkedő a tehetsége több tantárgyból is, például rajz, ének, technika, az igazgató is nagyon kedveli, hangversenyre hívta, felajánlottak neki egy helyet az iskolakórusban is. Két éve karatézik, már narancs öves. Viszont szétszórt, nem találja a cuccait, elfelejti felírni a házi feladatot, az órán közbeszól, könnyen el lehet terelni a figyelmét. Nagy a szája, nem tisztel sem tanárt, sem szülőt, ő elmondja a véleményét és kész. Na ebből van a baj. Szóval az osztályfőnök ajánlotta, vigyük el a Fimota központba, méressük fel, valóban erről a tünetegyüttesről van-e szó, illetve "csak" szertelen a gyerek. Egyébként a pszichológus nő is írja, hogy a fimota gyerekek az életben nagyon jól megállják a helyüket, épp csak az iskolában töltött évek, a szabályokhoz való alkalmazkodás esik nehezükre. Mivel sok rossz visszajelzést kapnak, a jó teljesítményük meg "csak" természetes, előbb-utóbb elhiszik, ők rosszak. Ebből lesz az önértékelési zavar. Az én véleményem az, hogy teljesen rendben van a gyerek, hisz senki nem egyforma. Régen nem voltak ilyen elnevezések, egyszerűen megkapta a gyerek, hogy figyelmetlen, nagyszájú és kész. Több híres ember is magán hordozta a fimotaság tüneteit, pl. Churchill, Einstein, stb... Na persze az sem jó, ha a gyereket leírják és nem foglakoznak vele. A tanárok szerint Marcinak hihetetlen jók a képességei, csak a magatartásával van a baj. Van egy pedagógus ismerősöm, szerinte a tanároknak az az egyszerű, ha a gyerek bábu, akit rángatni lehet, azt csinálja amit mondanak, és ha épp zavar, ki lehet kapcsolni. Szerintem is egyszerűbb a gyerek, ha nem problémás. Na de emberek ők is, különböző vérmérséklettel megáldva, illetve megátkozva. Szerintem Marci sokra fogja vinni az életben, egyszerűen ki kellene bírnia gond nélkül az iskolás éveket, aztán övé a pálya. Az utóbbi időben sokszor Martin is kibukott saját magára, egyszerűen ő sem érti, miért nem tud odafigyelni a cuccaira, miért hagyja itthon a felszerelését, miért jár mindig az ökörködésen az esze. Megkérdeztük, mit szólna, ha elvinnénk abba a központba, hátha tudnak segíteni neki, hogy uralkodni tudjon magán. Azt mondta, szívesen, baja nem származhat belőle. Szerintem se. Egy próbát megér, ha kicsit is könnyebb lesz úrrá lennie a szétszórtságán (ami szerintem a kamaszkor természetes velejárója). Úgyhogy fimota vagy sem, a miénk és imádjuk :) Egyébként nálam nagyobb fimotát a hátán nem hordott még a föld :))))

3 megjegyzés:

Csigus írta...

Én vagyok a "pedagógus ismerősöd"?
:o)))

Marci egy hihetetlen eredeti kissrác! Nagyon imádom! Kit érdekelnek a hülye elnevezések? Egyébként se csípem stigmákat.

Boszi írta...

He-he, Te :))))) Magadra ismertél? :)

Boszi írta...

Amúgy érdekes, mi? A felnőtteket hányféleképpen lehetne bélyegezni? Mániákus, eszelős, munkamániás, kötözködős, szipus, narkós, anorexiás, depis, maradi, újító, nyughatatlan, baloldali, szélsőjobb...Mik is még? :)