Tegnap megvolt Peti első angol órája. Kicsit aggódtunk, mennyire fogja érdekelni, mert indulás előtt kaparintotta meg magának Zé régi napszemüvegét és hát eléggé el volt tőle varázsolva....Egész úton a szemüveggel parádézott, ami ráadásul három számmal volt nagyobb a fejénél. Alig tudtuk róla levenni mikor megérkeztünk, még az óra elején is többször a szemüveget keresgélte...
Bementünk, rajtunk kívül még három kislány volt a csoportban.
Zé összefutott egy régi osztálytársával, akivel tíz éve nem találkoztak már, és merő véletlenségből kiderült, hogy ő is a kislányát hozta angolozni, szintén első alkalommal. Na meg kiderült, hogy a kislány, Bogi egy idős Petivel :)
Az óra nagyon tetszett. A tanárnő kedvesen odajött Petihez, William-el a csigabábbal. Kérdezgette Petitől, hogy hogy hívják, persze Peti nem volt hajlandó elárulni, csak sanda mosollyal nyugtázta a találgatásokat, ahogy a csigabiga kérdezgetett.
Aztán elkezdődött az óra. Odajöttek a lányok és megkérdezték Petitől, hogy hívják, persze angolul. Peti nézett nagyokat, de mikor lefordítottam neki, és elmondtam mit válaszoljon, ügyesen elárulta, hogy "My name is Peti". És hihetetlenül boldog volt, mikor a tanárnő elismerően felkiáltott, hogy "áááá! Petiiii!"
Leültünk a szőnyegre, Peti megszeppenten ücsörgött az ölemben. Nem volt hajlandó bekapcsolódni. Az elején.
Aztán előkerült a katicás zsákocska, benne a csörgőkkel. Na ez már Petinek is sok volt, persze hogy odament választani ő is.
Majd megszólalt a zene és ritmusra rázta, ahogy belefért. Később előkerült az építőkockás zsák, Peti már beült a lányok közé építeni. A tanárnő tornyot építtetett velük, angolul kommentálta az eseményeket (ha elborult a torony, vagy ha valamelyik gyerek ügyes volt, megdicsérte)
Aztán jött a kockák elpakolása. Külön, szín szerint. Először "yellow " felszólításra elkezdték pakolni a sárgákat, majd jött a többi szín.
Peti többször is a zsebébe próbálta tenni, gondolta hazavisz párat belőle, úgyis sok van:))) De a végére egész jól belejött és már a szavakat is ismételgette angolul. Majd előkerültek a hangszerek.
Dob, piano, háromszög, csörgő, ilyenek. Peti megkaparintotta a háromszöget és őrülten élvezte, hogy megszólaltatta.
Aztán vissza kellett sajnos adni. Közben a két korabeli kislány vérre menő harcot vívott a pianóért :)))
Majd jött megint egy zenés táncika, aztán elköszönés. Peti is ügyesen elköszönt egy hangos goodbye felkiáltással.
Aztán kimentünk, Peti már nagyon elemében volt, együtt futott Bogival és Orsival, sőt, Bogival még egy túlordítási versenyt is rendeztek. Bogi kezdte, hangos ordítással, hogy "neeeeeeem!" Erre Peti visszaüvöltött "neeeeeeem!" Kicsit izgultam, hogy kipenderítenek minket :)
Aztán kint is rohangáltak egy jó nagyot. Ez volt az első igazi közösségben való részvétel, és megállapítottuk Zével, hogy felülmúlta a várakozásainkat.
Viszonylag könnyen, negyed óra alatt felengedett és egy óra múlva már aktívan rohangált a többiekkel.
Reméljük így lesz az oviban is... Az óra maga nagyon tetszett, főleg a sok hangszer és a sok játék miatt.
1 megjegyzés:
Ez marha jól hangzik! :o)))
Megjegyzés küldése