A gitáros lélekápoló

Ez annyira szép, megosztom veletek.

Szabó Csilla csodát tett a dalával:

- "Egyszer csak felkaptam egy doktor bácsi gitárját a sarokból, azt se tudtam, kié, nagy csönd lett a folyosón. Jöttek ki a gyerekek a kórtermekből, hihetetlen jó hangulat kerekedett, leültek a vizitelő orvosok, mindenki összeszaladt a kórházban, hogy mi folyik itt. Csupa hófehér nővér, orvos, pizsamás gyerek. A főnővér pedig észrevette, hogy ez igazán nekem való dolog, fel is kapott, majd elvitt az intenzív osztályra, hogy ott is játsszak a gyerekeknek. Azóta nem vagyok segédápoló, mióta fellátogattam a gitárommal az intenzíven fekvő balesetes kisfiúhoz, aki napok óta mély kómában volt. A vigasztalós dalt játszottam neki, a Mit tehetnék érted? címűt. Felébredt. Beszaladtak az orvosok, levették a gépekről, én meg hazamentem, meg voltam rémülve, hogy valami rossz történt. Másnap visszamentem, azzal fogadtak, hogy a kómás kisfiú felébredt. Akkor dőlt el a sorsom, hogy gitáros lélekápoló leszek."

Edzőteremben

Tegnap erőt vettem magamon és végre (kb. 6 évnyi győzködés után) lementem Zével az edzőterembe.

Pár napja már előkészültünk, bevásároltunk mindent ami kell. Edzőnadrág, pólók, sportmelltartó.
Vasárnap délelőtt mentünk, gyerekek a nagyszülőknél parkoltak le.
Érdekes, de nem izgultam túlságosan. Mondhatni furcsa mód nyugodt voltam, nem agyaltam azon, hogy más látni fogja amint nyögök (mert hogy ez volt a fő érvem a konditerem ellen).
Zé nagyon rendes volt, jó személyi edzőként jött, istápolt és kísért mindenfelé.
Hát, mit ne mondjak, órási a terem! Csak futópadból volt vagy 15 darab! Persze ez óriási jó pont, mert így nem kell másra várni, mindig van szabadon egy-kettő.
Először itt kezdtük. Először séta üzemmód, hogy megszokjam, aztán egyre gyorsabbra állítottuk.
Lényeg a lényeg, Zének  15 perc múlva úgy kellett lekapcsolnia alattam a gépet, mert már ő sem bírta tartani velem az iramot :)
Aztán elindultunk felfedezni a többi gépet is.
Zé persze köszöngetett mindenfelé, én pedig szerényen vonultam mögötte.
A sok kopasz-izmos-izzadt pasi felnézett egy pillanatra, olyan "ezt a csajt még nem láttam" nézéssel, de ezzel igyekeztem nem foglalkozni :)

Zé bemutatott a hátizom erősítő gépnek, megmutatta hogyan kell szabályosan csinálni a gyakorlatot, kiosztotta mennyit csináljak és nézett. Én meg húztam-húztam a lehető legkisebb súllyal erőlködve... Zé megkegyelmezett, átvitt egy másik fajtához, ami szintén a hátizom erősítéséhez van, majd megmondta mennyit csináljak és nekiállt súlyokat emelgetni.
Én meg húzóckodtam szorgalmasan. Közben egy 150 kilós, a falnak támaszkodó csajszi beszámolóját hallgattam, amint receptet mesélt a barátnőjének, aki lelkesen izzadt a lábizom erősítő gépen. Hát hiába, avér nem válik vízzé :)
Érdekes volt, mikor végre úgy éreztem, teljesen beleolvadok a környezetbe, a társaságba és az ég adta világon senki nem néz ki onnan....Ott, akkor engedtem el azt az érzést, hogy ciki, ha más is látja mikor edzem. Nagyon jó érzés volt :)
Zé mikor végzett odajött hozzám és átvezetett a vádligéphez, ott is csináltam 3x10-et, majd a hátsócomb erősítőn is.
Majd megmutatta azt a szerkezetet, amin tulajdonképp guggolni kellett, csak teljesen fordítva. Egy vaslapot kellett felfele tolni két lábbal. Nagyon bejött!

De az összes gép. Rájöttem, hogy mennyire szegényes és nehézkes eszközökkel próbáltam otthon edzeni, mikor alkalmanként 700 ft-ért szinte bármimet erősíthetem, fele annyi idő alatt és sokkal hatékonyabban.

Végezetül egy szuper lépcsőzőgépet is kipróbáltam. Zé beállított nekem egy zsírégető programot (változó nehézségű program, 4 perc gyors, négy perc lassú tempó). Hát, megizzadtam rendesen! Nagyon tuti volt!
Lihegve totyogtam az öltözőbe és éreztem, hogy most aztán adtam az izmaimnak rendesen!
A kocsiban pedig Zé adott egyet a lelkemnek is. Elmesélte, hogy az öltözőben Csaba (akivel együtt futópadoztunk) megkérdezte, ki vagyok.
Egy rokon, unokatestvér? Zé mondta, hogy nem,a felesége vagyok.
Feleséged?! (Zé már mesélt neki Petiről, tudta, hogy van egy kisfia).

Azt mondta Csaba, hogy max. huszon egy-két évesnek nézett :)

Láttam Zén hogy büszke volt rám, este meg is kaptam, hogy egy csitri vagyok :)))
Ja, ma alig bírtam kikelni az ágyból....Izomláz hátban, lábban, fenékben.... de jól vagyok és megyek holnap is :)

Lázfóbia - csillapítsuk, vagy felesleges? II.

Sikerült elintéznem és megjelent a cikk a Nők Lapja Cafén is! Ezúton is köszönöm a segítő kezeknek:)
http://www.nlcafe.hu/babazzunk/20100326/a_laz_onmagaban_nem_veszelyes/

Énekóra

Ez a videó nagyon tetszik. Nézzétek meg, milyen átéléssel énekelnek a gyerekek és milyen jó fej az énektanáruk!

Megrajzollak

Egy érdekes cikket találtam, olvassátok el, aranyos :)

Kőműves Klára: Megrajzollak

Nagyon érdekes, hogy a mai napig emlékszem egy rajzomra, amit a nagy Ő-ről készítettem még 14 évesen.
Magas, izmos, sötét hullámos haja van és barna szeme. Na meg roppant férfias szakmája van, testőr....:)

A lényeg, hogy az alap már megvolt, a többiről meg létezett egy elképzelésem.  Nem minden a külső, de ha az ember úgy érzi, megvan az ő típusa, az nem véletlen. Csak azt jelenti, hogy mikor majd a belsők végre hiánytalanul klappolnak, akkor meglepve lehet tapasztani, hogy a külső is stimmel. Nem véletlen...

Alku nincs, ezt megtanultam, nem lehet a számomra fontos tulajdonságok hiányával megalkudni, mert abból nem lehet jó kapcsolat, az a hiányzó kis folt előbb-utóbb fekélyesedni kezd és végül elfertőzi az egész kapcsolatot.
Nem azt mondom, hogy egy férfinak nem lehetnek hibái, csak azt, hogy a számomra fontos tulajdonságoknak hiánytalanul meg kell lenniük, aztán az egyéb hibákat a meglévő előnyök javára már el lehet nézni :)

Vigyázat! Jól át kell gondolni, mik a fontos "alapjegyek"! Nem hinném, hogy olyanok fontosak, hogy "szeressen moziba járni és gyakran hozzon virágot"...

Tényleg, milyen legyen egy férfi, hogy szerethető legyen és vonzó?

Részemről:
Legyen gyengéd (De csak velem. Így érzem, hogy kivételezett vagyok a szívében, én vagyok a királynője. Na jó, a gyerekeivel is lehet gyengéd, ám azt nem lehet összetéveszteni a felém tanúsított érzelmekkel).
Az élet dolgaiban legyen határozott, céltudatos. Tudja mi a célja és kitartóan küzdjön érte.
Legyen okos, művelt, intelligens.
Az intelligencia nagyon fontos, mert magában foglal sok előnyös tulajdonságot, ami nekem fontos.
Például az empátiát, hogy bele tudja képzelni magát egy másik ember helyzetébe, döntésébe, véleményébe. Tud a másik szemével látni.
Mindenről el lehet vele beszélgetni, mert mindenről van véleménye, - ami az ő véleménye -  és nem erőlteti rá a másikra.
Tudjon magán uralkodni, ne veszítse el a fejét semmilyen helyzetben.
Legyen anyagilag független és kiegyensúlyozott.

Nyújtson biztonságot, ami a lényéből fakadjon.

És igen. Legyen jó az illata, ami nem a jól megválasztott parfümön múlik.
Inkább úgy mondom, legyen jó illata, amit reggel érzek, mikor hozzábújok és belefúrom a fejem a hónaljába  :)
 Biztos ismeritek az érzést, mikor a Drága leveti a pólóját egy hosszú nap után, hogy mehet a szennyesbe, mert már szagos. Na én ilyenkor még utoljára jól beleszippantok, mert annyira jóóóóó illata van :)

Az érintés varázsa

Ma reggel mesélte Marci, hogy a suliban az irodalom tanár megkérdezte a gyerekektől, hogy ki kap még "jó éjt" puszit esténként.
Csak Marci jelentkezett egyedül az osztályból!
Ezen teljesen elhűltem. Mi lesz ezekből a gyerekekből, ha 12-13 évesen ezt sem kapják meg? Egy esti puszi olyan nagy dolog? Merem állítani, hogy meg sem ölelik őket esténként, mert abból már ösztönösen jönne a puszi is.
Nekem ez olyan furcsa.
Drága nagymamám jut eszembe, aki utolsó éveiben egyszer kifakadt, hogy úgy hiányzik neki az érintés, mint egy virágnak, hogy megöntözzék. Kiharcolta magának azt a kis hátsimit és masszírozást amire szüksége volt.
De mi van akkor, ha valaki nem veszi észre mi hiányzik neki, csak az állandó hiányérzet van meg benne?

Mert igaza van a nagyinak, az érintés valóban kell. Létszükséglet.

Csak mi magyarok vagyunk ilyenek? Ez a kultúránk része?

Mindig csodálattal és egy kis irigységgel szoktam nézni, ahogy  az amerikaiak üdvözlik egymást. Ölelés és puszi.

Nálunk meg a kézfogás van, jó esetben egy-egy levegőbe küldött pusszantás, de csak ha nagyon jó barátságban vagyunk. Akkor is vigyázunk, csak épphogy érjünk  a másik arcához és a puszi szigorúan csak a levegőbe menjen.

Ott van még a Sims játék. Ha nem öleled meg időnként aki veled lakik, súlyos pontokat vesztesz, és depressziós leszel. Látszik, hogy nem mi, magyarok találtuk ki...

Mikor Tunéziában nyaraltunk, elvittek minket egy kis szigetre és játékra invitáltak. Volt ott magyar, olasz, amerikai, orosz, svéd, na meg az arabok,tehát vegyes volt a társaság.

A feladat az volt, mutassuk be, hogy a mi kultúránkban hogy zajlik egy üdvözlés. A legtöbben fülig érő vigyorral futottak egymásnak, volt ölelés, puszi, parola, minden. Mi magyarok mit gondoltok, hogy üdvözöltük egymást? Szép lassan, szinte alig mosolyogva kezet ráztunk, egymástól karnyújtásnyira.

Sajnálkozó morajlás hallatszott a tömegben. Sajnáltak minket.

Amerikában szinte törvény a "keep smiling". Magyarul, ha sz*r is a kedved, másét nincs jogod elrontani, mosolyogj. Kicsit erőltetettnek tűnik nekünk, pedig nem az. Ha alkalmazod rájössz, hogy ha "tilos", nincs is értelme rossz kedvűnek lenni. Hagynod kell, hogy a jókedv átragadjon rád, ne lovald bele magad a rosszkedvedbe.
Ki az aki tovább "puffog" ha egy ismerőse megöleli és azt mondja, "örülök hogy látlak"...?  :)

Már létezik mosoly terápia is. Ha mosolyra húzod az arcod, az jeleket küld az agyba és jókedved lesz. Ha jó a kedved, akkor jobban gyógyulsz, nehezebben betegszel meg.

Szoktam nézni ismeretterjesztő csatornákon ezeket a szépítő műsorokat. Ott a páciens könnyezve öleli át az orvosát (aki viszont ölel, közben behunyja a szemét és látszik hogy élvezi, bezsebelhet egy kis szeretetet).

Nálunk meg mi van? Még kezet sem fogunk, maximum akkor lépünk közel a dokihoz, ha azt a borítékot a zsebébe tesszük....Fúj.

Szóval, kis gyerkőcös anyukák, ne fukarkodjatok az öleléssel, puszival, "szelidítsétek" meg már most a kicsiket, hogy igenis követeljék azt az ölelést, azt a puszit, hisz abból mi is profitálunk :)

Marci szokott hozzám odajönni (általában a legrosszabbkor, mikor épp ideges vagyok) hogy öleljem meg. Vagyis azt hittem, hogy a legrosszabbkor, holott ő direkt, tán tudat alatt időzít így, ösztönösen érzi, mikor van rá szükségem...

Szóval gyakorolni kell és alkalmazni, mert erről is le lehet ám szoktatni őket, ha elhárítjuk az ölelést/puszit, egy idő után nem fognak jönni többet. Mert megszokják. Vagyis nem szokják meg, hanem megtanulják elfojtani az érzést.

Ez is olyan mint sok más dolog a nevelésben. A gyerekek még nagyon képlékenyek, formálhatók, jó és rossz irányba is.

Tehát a mi felelősségünk, hogy tudják és érezzék, mikor van szükségük egy kis érintésre, puszira, ölelésre.
Ha pedig szükségük van rá, be is hajtsák. Mint a nagymamám...

Összegzés

Tehát akkor összegzem, amit Szíjjártó doktor írt a lázzal és a bárányhimlővel kapcsolatban.

Láz:

• A láz önmagában nem életveszélyes, csillapítani lehet, ám nem kötelező.
• Magas láz nem feltétlen jelent súlyos betegséget. Tehát nem kell megijedni ha a gyereknek magas a láza, ez nem egyenesen arányos a betegség súlyosságával. 
• A láz nem károsít semmilyen belső szervet, nem viseli meg a szívet, sem az agyat, fehérjekicsapódástól sem kell tartani, ez teljesen tudománytalan feltételezés.

• Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy lázcsillapítók adásával nem lehet megelőzni a kisgyermekeknél gyakran előforduló lázgörcsöt. Ma már lázgörcs esetén sem adnak lázcsillapítókat és egyáltalán nem javasolják a lázgörcsös gyermek hűtését fizikai módszerekkel.

• Láz esetén kerülni kell a hőpangást, mert az hipertermiát okozhat a lázas betegnél (mintha bent hagynánk a tűző napon az autóban) Ezt úgy kerülhetjük el, hogy csak egy vékony takaróval takarjuk be a gyereket és nem öltöztetjük túl, biztosítva így a megfelelő hőleadást.
• Gyakran itassunk langyos teával, hogy elkerüljük a kiszáradást.
• A hűtőfürdő, hűtőborogatás teljesen felesleges, sok kisgyermek rendkívül rosszul viseli, szinte kínzásként éli meg (ennek ellenére, ha a gyereknek jól esik, alkalmazhatjuk, mert ártani nem árt)
• Lázat csillapítani lehet, ha a beteg úgy érzi jobban magát és ettől javul a közérzete.
• Asztmás gyereknél sem kell tartani komplikációktól láz esetén!

Tehát a láztól félni nem kell, nem életveszélyes! Nem kell csillapítani, mert nem árt a szervezetnek.



Bárányhimlő:

• Nem kell melegen tartani a bárányhimlős gyereket, hogy "jól kijöjjön" rajta a betegség. Teljesen felesleges, sőt, a melegben sokkal jobban viszketnek a pöttyök.
• Ha nem lepi el tetőtől talpig a gyereket a kiütés, csak pár darab van rajta, attól még ugyanúgy védetté válik a betegséggel szemben.
• Nem szabad kenegetni a kiütéseket különböző rázókeverékkel, elegendő egy kevés mentolos hintőpor ha nagyon viszket. (itt jegyzem meg, én eleinte szórtam nekik, de észrevettem, ha nem volt rajtuk semmi,egyáltalán nem vakarózott egyik gyereknek sem)
• Lehet fürdeni. Csak rövid ideig és utána nem szabad ledörzsölni a vizet a bőrről, csak felitatni a törülközővel.
• Gyerkőceimnek jó esett fürdés után egy kis szódabikarbónás-vizes lemosás (1 liter vízhez 1 evőkanál gyógyszertári szódabikarbóna)
• Mindkét gyerkőc imádta ha fürdés után hajszárítóval fújtam a pöttyöket. így hamar le is száradtak.

Lázfóbia - a lázcsillapítási láz csillapítása II.

Közzé teszem Szíjjártó Doktor második levelét is.

Olvasva a levelét rengeteg kérdés merült fel bennem többek között a homeopátia, a köptetők szükségességével kapcsolatosan is.
Már írtam neki, ha megérkezik a válasz, azt is közzé teszem.
Tehát a levél:

"Kedves Barbara,

Gratulálok, ügyes és hasznos blogot vezet.
Köszönöm, ha segít. Szükség van a publicitásra. Eddig a kollégákat próbáltam főleg meggyőzni és elérni, hogy a Magyar Gyermekgyógyász Társaság ( MGYT) foglalkozzon a kérdéssel. Ezért 2006 óta előadásokat tartok az éves naggyűlésen, fenntartok honlapot, ahol a szakirodalmat hozzáférhetővé teszem, s sikerült vitaindító cikket is megjelentetni a Gyermekgyógyászat című szakmai lapban. Az MGYT honlapján lévő fórumon is nyitottam témát.
Sajnos az eddigi reakciók a kollégák részéről nagyon gyérek és azok is zömében negatívak. Észérvek és szakirodalmi adatok nem győzik meg a kollégák egy részét. Komoly szemléletbeni probléma van általában a magyar társadalomban, egészségügyben és az orvoskollégáknál is. Erről csak annyit, hogy az egyéni tapasztalatra, tekintély elvre, hagyományokra épülő (angolul: expert opinion) orvoslás mellett már jó ideje megjelent a minőségileg jóval magasabb szintű tényeken, bizonyítékokon alapuló ( evidence based) orvoslás. A törekvés, hogy az orvosi ténykedést tudományosan megalapozott, jó minőségű bizonyítékokkal támasszuk alá mára már a nemzetközi vezető orvosszakmai körökben általánosan elfogadott. Ettől az orvoslás sokkal biztonságosabb, hatékonyabb és takarékosabb is lesz.
Sajnos a mindennapi gyakorlatban nagyon sok kolléga nem képes váltani és újraértékelni évtizedes megszokásait. Ez persze nagyon nehéz is.

Példaként a Föld és Napközéppontú világkép változását szoktam elmondani.
Milliárdok évezredes tapasztalata volt és az ma is, hogy a Nap felkel, halad az égbolton és lenyugszik. Ebből arra következtettünk, hogy kering a Föld körül.
Amikor csillagászok tudományos megfigyeléseik, számításaik alapján bizonyítani tudták, hogy a látszat csal és a Föld forog a tengelye körül valamint kering a Nap körül hosszú időbe telt, mire ezt a tényt sikerült elfogadtatni embertársaikkal is. A látszat gyakran csal. Saját tapasztalatunk fontos és szükséges! De alkalmatlan módszer az orvosi ismeretek megszerzésére, ellenőrzésére!
Nehéz elfogadnunk, bevallanunk, betegként és orvosként is, hogy rengeteg orvosszakmai kérdésre a helyes válasz jelenleg a "nem tudom" kellene, hogy legyen.
E helyett a hagyományos ( értsd tapasztalatokra alapozó) orvoslás, s főleg a mára nagyon népszerűvé vált alternatív orvoslás, de a gyógyszer és gyógyhatású készítmény gyártók ( beleértve a homeopátiát is) a médiák roppant erejét is felhasználva folyamatosan bombázza a lakosságot és a hazai orvosszakmát a kontrollálatlan vagy akár tényekkel cáfolt orvosi információkkal. Az áltudományos reklámfilmecskék, médiákban tett nyilatkozatok, riportok s az interneten tömegével jelenlevő ellenőrizetlen s a laikus számára ellenőrizhetetlen "szakismeret" folyamatosan sorvasztja , gátolja egy racionális biztonságos és színvonalas egészségszemlélet- kultúra kialakulását hazánkban és számos hasonló helyzetű országban.

Pár példa, hogy érzékeltessem mennyire nehéz váltásra lenne szükség:
Ha gyermekünkön viszkető kiütések jelentkeznek, akkor hajlamosak vagyunk a kiütések megjelenése előtt elfogyasztott ételt vagy italt okolni és ételallergiára gondolva akár rögtön diétába kezdeni. Pedig tények bizonyítják, hogy az ilyen panaszok okát az esetek nagy többségében nem lehet megtalálni.
Azt is tudjuk, hogy tömegével folytatnak felnőttek és gyermekek is indokolatlanul diétákat ételtúlérzékenységre gondolva.
De ugyanígy gondoljuk, hogy a légúti fertőzést a vizes hajtól kapjuk, vagy hogy a köptetőktől gyorsabban meggyógyulunk, vagy hogy valamilyen betegségünk azért múlt el, mert valamilyen kezelést, gyógyszert alkalmaztunk.
Pedig ok okozati összefüggést egyéni megfigyeléssel irtózatosan kockázatos feltételezni. Azt csak jól megtervezett és gondosan kivitelezett ( tudományos) vizsgálattal lehet az esetek többségében igazolni.
Így gyógyszerek, homeopátiás szerek és mindenféle gyógyhatásúnak vélt praktikák tömegeit alkalmazzuk nap mint nap, amikről rövidesen ki fog derülni, hogy hatástalanok, esetleg veszélyesek egyes emberek, csoportok számára.
A józanságra, önmérsékletre való igény fokozódása rengeteget javíthatna egészségkultúránkon és drasztikusan csökkenthetné kiadásainkat mind egyéni mind nemzeti szinten.

A lázról lázcsillapításról alkotott nézeteink, gyakorlatunk minderre jellemző példa.

Ha lehetséges, szívesen segítek bármilyen formában ( interjú, cikk stb.) a lázról való korszerű és színvonalas ismeretek terjesztésében és a fizikai lázcsillapítással napjainkban is tömeges hazai gyermekkínzás felszámolásában.

Segítségét előre is megköszönve tisztelettel : Szijjártó László"

Lázfóbia - a lázcsillapítási láz csillapítása

Nagy örömömre szolgál, hogy közzé tehetem Dr. Szijjártó László, jelenleg gyermekgyógyász specialistaként Hollandiában élő és dolgozó, gyermekgyógyász- gyermektüdőgyógyásszal váltott levelemet.

Mint páran tudjátok,Marcinak a bárányhimlője miatt két napig 40 fokos láza volt. Az interneten keresgélve találtam rá a lázfóbia kifejezésre és ezen a vonalon kiindulva Szijjártó doktor honlapjára is.  http://home.kpn.nl/szijjarto/index.html 

A doktor úr arra a nem egyszerű feladatra vállalkozott, hogy leszámoljon kis országunkban kialakult lázfóbiával és a gyermekorvosok elavult nézeteit megváltoztatva megértesse ami külföldön már szakmailag is elfogadott tény a lázzal és lázcsillapítással kapcsolatosan.

Szijjártó doktor már nyilatkozott a házipatika.com-on, az érdekes cikket itt olvashatjátok:

A_lázcsillapítási_láz csillapítása

Most pedig, mivel a doktor úr engedélyezte, közzéteszem a levelezésünket:

Tisztelt Doktor Úr!

Egy kérdéssel fordulok Önhöz, nagyon megtisztelne ha válaszolna rá.

Pár napja a 13 éves fiam bárányhimlős lett (elkapta a 3 éves öccsétől). Míg a picinek hőemelkedése sem volt, addig a nagynak két napig 39,6-40 fokos láza volt.
Mivel régebben egy főleg homeopátiával foglalkozó könyvben olvastam a láz jótékony hatásairól - ahol a szerző is hasonló nézeteket vall mint Ön - nem voltam túlságosan megijedve.
Megnyugtattam a fiam, hogy most pusztulnak igazán a vírusok, ő mosolyogva bólintott és ennyiben maradtunk. Feküdt, fél óránként itattam, összességében jól érezte magát (kételkedett is, hogy valóban lázas-e).

Majd mikor a férjem megtudta, elég rosszalló megjegyzést tett, hogy nehogy már 40 fokos lázban hagyjam a gyereket.
Mivel ő is hajlandó meghallgatni (és esetleg elfogadni) új nézeteket, felolvastam az Ön álláspontját neki.

Úgy látszik meggyőztem.
Aznap 39,6 fokos lázzal hagytuk ott a gyereket a nagyszülőkkel, mert egy üzleti vacsorára voltunk hivatalosak.
A vacsoránál megemlítettem, hogy lázas a gyerek, és hogy mennyire.
Hallania kellett volna, mit kaptam! Egyszerre három férfi (közte a férjem is) rontott nekem, hogy közismert tény, hogy a fehérje kicsapódik 40 fok felett, és maradandó károsodást okoz. A láz terheli a szívet, az agyat.
Mikor azzal érveltem, hogy a szervezetünk valószínűleg nem véletlenül találta fel ezt a védekezési módot, (nem hinném, hogy bele lehet halni) azzal érveltek (teljesen laikusként), hogy igen, régen ez volt az egyetlen esély a túlélésre, de ma már a lázcsillapítóknak köszönhetően ugyan nem olyan gyorsan, mint a láz segítségével, de legalább BIZTONSÁGOSABBAN fel lehet épülni egy betegségből.

Mivel én nem hallottam ilyenről (fehérjekicsapódás), nem igazán tudtam vitába szállni velük.
Egyfelől nem értettem, hogy ha ki is csapódik egy fehérje,az miért okoz károsodást?

Doktor Úr! Kérem magyarázza el nekem ezt a "fehérjekicsapódásos" dolgot.
Létezik ilyen az emberi szervezetben, magas láz esetén?
Azért írtam ilyen részletesen, hogy majd megmutathassam a férjemnek és a munkatársainak is a válaszát (ha megengedi, természetesen).

Esetleg ha hozzájárul, a saját kis blogomban is közzé tenném, mert sok kismama társam olvassa és örülnék neki, ha végre le lehetne számolni a lázfóbiával.
A blogom címe: http://banyatanya.blogspot.com/

Levelem végén megjegyzem, hogy aznap éjjel alig vártam, hogy hazaérjünk, úgy rám hozták a pánikot, már láttam magam előtt a fiam, hogy miattam fog meghalni...
Mikor hazaértünk, épp borogatták a nagyszülők, a fején és a csuklóin hidegvizes borogatással (én sosem voltam a pártján, egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy külsőleg, hideg vízzel csökkenteni lehessen a lázat, amit a hőközpont termel az agyban. Külső hűtés esetén még jobban gerjesszük a testet a belső hő emelésére, nem?)...

Mikor megmértem a lázát, 39,9 fok volt.

Megtörtem, szóltam a fiamnak, hogy beadok neki egy lázcsillapítót. Mivel ő is hallotta délelőtt mikor az Ön érveit felolvastam a férjemnek (úgy látom, meg is nyugtatta a tény amit hallott), csak rázta a fejét, hogy "anya, nem kell, jól vagyok".
De nem tudtam mit tenni, elbizonytalanodtam.
Aznap éjjel a kiütések és a láz megjelenése óta először aludt lázcsillapítóval. Azt mondta, nagyon rosszul. Forgolódott, rosszul volt. Mikor lázas volt, azt mondta, sokkal jobban tudott aludni.

Doktor Úr, nyugtasson meg, oszlassa el a kételyeinket!
A fiam egyébként asztmás, ez jelent magas láz esetén kockázatot?

Még valami: a bárányhimlőnél valóban melegben kell tartani a gyereket, hogy "jól kijöjjön" rajta a kiütés?
Én butaságnak tartom (mivel mindkét fiam átesett rajta, ugyanolyan ápolás mellett a kicsin alig volt egy-két kiütés, addig a nagyon több száz kijött, még belül, a szájában is). Sajnos a nagyszülőket nem lehet már semmivel meggyőzni, még talán az Ön levelével sem.

Ne haragudjon, hogy ilyen hosszú lett.

Válaszát előre is nagyon köszönöm:

P. Barbara 

Válasz:

"Kedves Barbara!

Elnézést, hogy csak most válaszolok, de külföldön dolgoztam.

Nagyon örültem levelének. Gyűjtöm a lázfóbiás történeteket.

Először is, szeretném, ha mindenki számára világos lenne, hogy nem az én nézeteimet terjesztem!

Nem én találtam ki, én csak próbálom ismertté tenni kis hazánkban, amit nem kisebb országokban, mint Kanada, Hollandia és végre az Egyesült Királyságban is a gyermekgyógyászok vezető szakmai testülete irányelvként ajánl és évtizedek óta a gyakorlatban követ.

Mindezt az orvostudomány aktuális ismereteire, tényekre alapozva a korábbi hiedelmekkel szemben.

Szomorú, hogy a világ sok országában , így hazánkban is még a kollégák többsége nem ismeri és nem érti és szemléletben nem képes fel fejlődni a világ vezető orvostudományának szintjére...

A fehérjekicsapódás badarság. A tojássütés/főzés analógiájának laikus kiterjesztése. Aki ilyesmit állít, hogy 40-41 fokos láznál bármilyen fehérje kicsapódik a szervezetünkben az talán mutasson egyetlen olyan tudományos publikációt, ami ilyesmit igazolt. Főleg olyat, amelyik az életfolyamatokat gátló fehérjekicsapódást figyelt volna meg.

A szervezet túlmelegedése persze nem cél, és valóban veszélyes, ezért a lázas betegnél biztosítani kell a hőleadást. Hőpangást okozva külső melegítéssel, a hőleadás gátlásával ugyanolyan életveszélyes állapot hozható létre, mint a napon hagyott autóban hagyott csecsemőnél.Ilyenkor a testhőmérséklet 42 fok fölé is emelkedhet, ami egészségtelen. Ezt nem láznak, hanem hőpangásnak , orvosi nyelven hypertermiának hívjuk.

Lázas beteg, ha nem gátoljuk mesterségesen a hőleadást, nem lesz hypertermiás.

A láz asztmás betegnél sem okoz kockázatot.

Megjelentek nemrég olyan tanulmányok, melyek asztmás betegeknél leírták, hogy lázcsillapítás hatására, asztmás légzészavaruk, fulladás miatti kórházi kezelésük tovább tartott.Másik jelentős új adat, miszerint a paracetamolt szedő terhes nők újszülöttjei ill. az újszülöttek, akik paracetamolt kaptak, dózissal arányosan nagyobb arányban lettek  asztmásak, szénanáthásak. ( a Lancet cikk az ISAAC studyról a honlapomon olvasható az irodalomban megtalálják).

A bárányhimlős gyermeket nem kell melegebben tartani az ön által írt indikációval. Sőt. A melegben a kiütések általában jobban viszketnek.

Gratulálok, hogy ilyen ellenállás ellenére is ennyire kitartott! A fiának is, hogy mert saját tapasztalatot szerezni.

Azért azt még leírom, hogy ha a közérzetet javítja, lehet a lázat nyugodtan csillapítani, bármivel, amit a beteg kedvel ( akár borogatással is), és nem káros vagy veszélyes. De nem kell kötelező jelleggel! csak lehet.

Természetesen nagyon megtisztel, ha írásaimat a blogjára felteszi és köszönöm, hogy segít ezzel is oszlatni a tudatlanság homályát... és gátat vetni az intézményesített gyermekkínzásnak ( lsd. Nők Lapja 2010 1. szám tragikus és botrányosan színvonaltalan cikk egy kardiológus kolleganőtöl a gyermekkori lázcsillapításról).

Kíváncsi leszek környezete reakciójára....;)))

ha lesz ideje írja meg.

üdvözlettel: Szijjártó László"

Mennyire magánügy?

Csigus érdekes témát vetett fel bennem.
Vajon egy kapcsolatban mennyire kell a másik előtt élni? Gondolok itt például arra, hogy mennyit mutassunk meg magunkból, mennyi titok maradjon meg? Láthatja-e a pasink/férjünk, mikor a lábunk borotváljuk, hajat festünk, sminkelünk, öltözünk? Titeket zavar, ha mondjuk hallja mikor pisiltek? Sokan esküsznek arra, hogy egy férfi ne lássa a feleségét "kényes" helyzetekben.
Például ott van a Korda házaspár. Klárika például mindig a férje előtt kel reggel, hogy kiosonjon sminkelni, nehogy a férje a maga valójában meglássa.

Szerintetek ez normális? Vagy már túlzás?
Azon kívül vannak olyan lakások (a mienk szerencsére nem ilyen) hogy egy helyiségben van a vécé és a fürdőkád. Milyen az a helyzet, mikor mondjuk a férj a vécén ül, újsággal a kezében, asszony meg épp fürdik a kádban?
Vagy az asszony pakolást ken az arcára és hajcsavarókkal a fején fekszik ágyba, büdös, ámde rendkívül tápláló lábkrémmel bekent lábbal?

Nálam például elképzelhetetlen, hogy ha három napig otthon "punnyadunk" akkor három napig ne dobjak fel egy kis pirosítót, szempilla festéket, ne szedjem magam össze minden reggel.
Nem tudnám elviselni, ha slamposnak, ápolatlannak látna. Például a hasam is mindig behúzom, ha kitéved a konyhába, mikor főzök :)
Sőt, néha rá is játszok, mondjuk ha rajtam felejti a szemét mikor öltözök, "héjjjj, ne leskelődj!" felkiáltással (persze mosolyogva) magam elé kapok gyorsan valamit. Úgy vettem észre, tetszik neki :)
Bizonyos testi melléktermékek "eregetése" sem megengedett, persze nála néha előfordul, mert pasiból van, de nálam soha.

Vannak helyzetek mikor nincs szégyenlősség, pl. ha valaki beteg és ápolásra szorul (vagy mondjuk épp gyermeket szül) Nincs szégyenlősség és prűdség az ágyban sem. Nincs prűdség a gyerekekkel szemben sem, persze nem is meztelenkedünk éjjel-nappal előttük, de ha bejönnek a fürdőbe, nem zavarjuk őket ki.

Sokan mondják, hogy ők annyira eggyé váltak, annyira szeretik egymást, hogy nem szégyellnek semmit a másik előtt.Minden a másik szeme előtt, füle hallatára zajlik.

"Szeressen ahogy vagyok, így, büdös szájjal, zsíros hajjal, szőrös lábbal, fingósan. Ez én vagyok, ha szeret így is szeret. Különben is, én vagyok az Ősanya, a fajfenntartás záloga, nem kell nekem ilyen külsőségekkel foglalkozni, megszültem a gyermekünk, én vagyok az isten!" 
Hát, nem is tudom.....Vélemények?