2010. március 3., szerda

Lázfóbia - a lázcsillapítási láz csillapítása

Nagy örömömre szolgál, hogy közzé tehetem Dr. Szijjártó László, jelenleg gyermekgyógyász specialistaként Hollandiában élő és dolgozó, gyermekgyógyász- gyermektüdőgyógyásszal váltott levelemet.

Mint páran tudjátok,Marcinak a bárányhimlője miatt két napig 40 fokos láza volt. Az interneten keresgélve találtam rá a lázfóbia kifejezésre és ezen a vonalon kiindulva Szijjártó doktor honlapjára is.  http://home.kpn.nl/szijjarto/index.html 
A doktor úr arra a nem egyszerű feladatra vállalkozott, hogy leszámoljon kis országunkban kialakult lázfóbiával és a gyermekorvosok elavult nézeteit megváltoztatva megértesse ami külföldön már szakmailag is elfogadott tény a lázzal és lázcsillapítással kapcsolatosan.

Szijjártó doktor már nyilatkozott a házipatika.com-on, az érdekes cikket itt olvashatjátok:

Most pedig, mivel a doktor úr engedélyezte, közzéteszem a levelezésünket:

Tisztelt Doktor Úr!

Egy kérdéssel fordulok Önhöz, nagyon megtisztelne ha válaszolna rá.

Pár napja a 13 éves fiam bárányhimlős lett (elkapta a 3 éves öccsétől). Míg a picinek hőemelkedése sem volt, addig a nagynak két napig 39,6-40 fokos láza volt.
Mivel régebben egy főleg homeopátiával foglalkozó könyvben olvastam a láz jótékony hatásairól - ahol a szerző is hasonló nézeteket vall mint Ön - nem voltam túlságosan megijedve.
Megnyugtattam a fiam, hogy most pusztulnak igazán a vírusok, ő mosolyogva bólintott és ennyiben maradtunk. Feküdt, fél óránként itattam, összességében jól érezte magát (kételkedett is, hogy valóban lázas-e).

Majd mikor a férjem megtudta, elég rosszalló megjegyzést tett, hogy nehogy már 40 fokos lázban hagyjam a gyereket.
Mivel ő is hajlandó meghallgatni (és esetleg elfogadni) új nézeteket, felolvastam az Ön álláspontját neki.

Úgy látszik meggyőztem.
Aznap 39,6 fokos lázzal hagytuk ott a gyereket a nagyszülőkkel, mert egy üzleti vacsorára voltunk hivatalosak.
A vacsoránál megemlítettem, hogy lázas a gyerek, és hogy mennyire.
Hallania kellett volna, mit kaptam! Egyszerre három férfi (közte a férjem is) rontott nekem, hogy közismert tény, hogy a fehérje kicsapódik 40 fok felett, és maradandó károsodást okoz. A láz terheli a szívet, az agyat.
Mikor azzal érveltem, hogy a szervezetünk valószínűleg nem véletlenül találta fel ezt a védekezési módot, (nem hinném, hogy bele lehet halni) azzal érveltek (teljesen laikusként), hogy igen, régen ez volt az egyetlen esély a túlélésre, de ma már a lázcsillapítóknak köszönhetően ugyan nem olyan gyorsan, mint a láz segítségével, de legalább BIZTONSÁGOSABBAN fel lehet épülni egy betegségből.

Mivel én nem hallottam ilyenről (fehérjekicsapódás), nem igazán tudtam vitába szállni velük.
Egyfelől nem értettem, hogy ha ki is csapódik egy fehérje,az miért okoz károsodást?

Doktor Úr! Kérem magyarázza el nekem ezt a "fehérjekicsapódásos" dolgot.
Létezik ilyen az emberi szervezetben, magas láz esetén?
Azért írtam ilyen részletesen, hogy majd megmutathassam a férjemnek és a munkatársainak is a válaszát (ha megengedi, természetesen).

Esetleg ha hozzájárul, a saját kis blogomban is közzé tenném, mert sok kismama társam olvassa és örülnék neki, ha végre le lehetne számolni a lázfóbiával.
A blogom címe: http://banyatanya.blogspot.com/

Levelem végén megjegyzem, hogy aznap éjjel alig vártam, hogy hazaérjünk, úgy rám hozták a pánikot, már láttam magam előtt a fiam, hogy miattam fog meghalni...
Mikor hazaértünk, épp borogatták a nagyszülők, a fején és a csuklóin hidegvizes borogatással (én sosem voltam a pártján, egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy külsőleg, hideg vízzel csökkenteni lehessen a lázat, amit a hőközpont termel az agyban. Külső hűtés esetén még jobban gerjesszük a testet a belső hő emelésére, nem?)...

Mikor megmértem a lázát, 39,9 fok volt.

Megtörtem, szóltam a fiamnak, hogy beadok neki egy lázcsillapítót. Mivel ő is hallotta délelőtt mikor az Ön érveit felolvastam a férjemnek (úgy látom, meg is nyugtatta a tény amit hallott), csak rázta a fejét, hogy "anya, nem kell, jól vagyok".
De nem tudtam mit tenni, elbizonytalanodtam.
Aznap éjjel a kiütések és a láz megjelenése óta először aludt lázcsillapítóval. Azt mondta, nagyon rosszul. Forgolódott, rosszul volt. Mikor lázas volt, azt mondta, sokkal jobban tudott aludni.

Doktor Úr, nyugtasson meg, oszlassa el a kételyeinket!
A fiam egyébként asztmás, ez jelent magas láz esetén kockázatot?

Még valami: a bárányhimlőnél valóban melegben kell tartani a gyereket, hogy "jól kijöjjön" rajta a kiütés?
Én butaságnak tartom (mivel mindkét fiam átesett rajta, ugyanolyan ápolás mellett a kicsin alig volt egy-két kiütés, addig a nagyon több száz kijött, még belül, a szájában is). Sajnos a nagyszülőket nem lehet már semmivel meggyőzni, még talán az Ön levelével sem.

Ne haragudjon, hogy ilyen hosszú lett.

Válaszát előre is nagyon köszönöm:

P. Barbara 

Válasz:

"Kedves Barbara!
Elnézést, hogy csak most válaszolok, de külföldön dolgoztam.
Nagyon örültem levelének. Gyűjtöm a lázfóbiás történeteket.
Először is, szeretném, ha mindenki számára világos lenne, hogy nem az én nézeteimet terjesztem!
Nem én találtam ki, én csak próbálom ismertté tenni kis hazánkban, amit nem kisebb országokban, mint Kanada, Hollandia és végre az Egyesült Királyságban is a gyermekgyógyászok vezető szakmai testülete irányelvként ajánl és évtizedek óta a gyakorlatban követ.
Mindezt az orvostudomány aktuális ismereteire, tényekre alapozva a korábbi hiedelmekkel szemben.
Szomorú, hogy a világ sok országában , így hazánkban is még a kollégák többsége nem ismeri és nem érti és szemléletben nem képes fel fejlődni a világ vezető orvostudományának szintjére...
A fehérjekicsapódás badarság. A tojássütés/főzés analógiájának laikus kiterjesztése. Aki ilyesmit állít, hogy 40-41 fokos láznál bármilyen fehérje kicsapódik a szervezetünkben az talán mutasson egyetlen olyan tudományos publikációt, ami ilyesmit igazolt. Főleg olyat, amelyik az életfolyamatokat gátló fehérjekicsapódást figyelt volna meg.
A szervezet túlmelegedése persze nem cél, és valóban veszélyes, ezért a lázas betegnél biztosítani kell a hőleadást. Hőpangást okozva külső melegítéssel, a hőleadás gátlásával ugyanolyan életveszélyes állapot hozható létre, mint a napon hagyott autóban hagyott csecsemőnél.Ilyenkor a testhőmérséklet 42 fok fölé is emelkedhet, ami egészségtelen. Ezt nem láznak, hanem hőpangásnak , orvosi nyelven hypertermiának hívjuk.
Lázas beteg, ha nem gátoljuk mesterségesen a hőleadást, nem lesz hypertermiás.
A láz asztmás betegnél sem okoz kockázatot.
Megjelentek nemrég olyan tanulmányok, melyek asztmás betegeknél leírták, hogy lázcsillapítás hatására, asztmás légzészavaruk, fulladás miatti kórházi kezelésük tovább tartott.Másik jelentős új adat, miszerint a paracetamolt szedő terhes nők újszülöttjei ill. az újszülöttek, akik paracetamolt kaptak, dózissal arányosan nagyobb arányban lettek  asztmásak, szénanáthásak. ( a Lancet cikk az ISAAC studyról a honlapomon olvasható az irodalomban megtalálják).
A bárányhimlős gyermeket nem kell melegebben tartani az ön által írt indikációval. Sőt. A melegben a kiütések általában jobban viszketnek.
Gratulálok, hogy ilyen ellenállás ellenére is ennyire kitartott! A fiának is, hogy mert saját tapasztalatot szerezni.
Azért azt még leírom, hogy ha a közérzetet javítja, lehet a lázat nyugodtan csillapítani, bármivel, amit a beteg kedvel ( akár borogatással is), és nem káros vagy veszélyes. De nem kell kötelező jelleggel! csak lehet.
Természetesen nagyon megtisztel, ha írásaimat a blogjára felteszi és köszönöm, hogy segít ezzel is oszlatni a tudatlanság homályát... és gátat vetni az intézményesített gyermekkínzásnak ( lsd. Nők Lapja 2010 1. szám tragikus és botrányosan színvonaltalan cikk egy kardiológus kolleganőtöl a gyermekkori lázcsillapításról).
Kíváncsi leszek környezete reakciójára....;)))
ha lesz ideje írja meg.
üdvözlettel: Szijjártó László"







6 megjegyzés:

Beus írta...

Szia!

Nagyon érdekelne ez a téma. Megírod az e-mail címedet a beeuus@gmail.com - ra?

Köszi:

Beus

Boszi írta...

Szia Beus!

Elküldtem az email címem. Várom a leveled!

keszianita írta...

Na végre! :)
Most megnyugodtam, hogy nem a mi gyerekorvosunk az ufó, más orvosok is vallják az ő nézeteit. Amikor Dani először lázas beteg lett, döbbenten hallgattam az orvos utasításait: "nettó 38,5 fok alatt ne adj neki lázcsillapítót. az fölött már lehet, de csak ha a gyereken látod, hogy igényli." csak álltam és néztem, mint Rozi a moziban. Hogy mi van??? Kétkedve bár, de betartottam. Amikor jóanyám meghallotta, "mit műveltem az egyszem unokájával" nagyjából leordította a hajamat, a dokinkat meg mindenféle dilettánsnak elmondta. Nem hagytam magam. Legnagyobb döbbenetemre a későbbiek folyamán kiderült, hogy a gyerekem még 39,6-nál is vígan legozgat, esze ágában sincs kidőlni, mint ahogy azt egy lázas gyerektől "elvárják". 40 fok környékén azért én is megijedtem, és megkérdeztem az akkor 2 évest, van-e kedve fürödni. Volt. Úgyhogy kellemesen langyos vízben jól érezte magát, és ment a dolgára, mintha mi se történt volna.

Hogy mi ebből a tanulság? Számomra az, hogy érdekesen működnek a gyerekek. A felnőttek általában már 38,5-nél a "halálukon vannak". Ehhez képest a kicsik sokkal jobban viselik. Hogy van-e összefüggés e között és a között, hogy a gyerek általában 4-5 nap alatt legyőz egy-egy vírust, míg mi, szülők akár 2 hétig is szenvedünk ugyanazzal a fertőzéssel, nem tudom. Mindenesetre érdekes.

Boszi írta...

Szia, véégre itt :)

Érdekes a téma, mi? Szerintem a gyerekek csak azért viselik könnyebben, mert nem tudják, hogy félniük kellene. Mi meg félünk a láztól (félTÜNK :) és emiatt rosszul viseltük.

Nem pont ide kapcsolódik, pár hete erős hasi fájdalmaim voltak. Méhgyulladás. Kaptam antibiotikumot,jobb lett. Aztán rászántam magam egy uh-ra, mert nem akart igazából javulni. Elmentem a vizsgálatra, és MEGTUDTAM, hogy semmi nagy bajom nincs. Másnap elmúlt a hasfájás.
Hát ez van. A gyerekek még hisznek magukban, mi meg a szemünknek hiszünk, meg a dokinak :)

keszianita írta...

Nem tudom, mitől viselik jobban, de tény, hogy könnyebben regenerálódnak. Szerencsére :o)
Te szintén hipochonder vagy? ;o) :o) Legnagyobb ellenségem ilyenkor a net. Képes vagyok végletekben gondolkodni és tüneteket produkálni. :-#
Azért örülök, hogy már jobban vagy! Mostanában mintha kijutna nektek a "jóból"... :S

Boszi írta...

:D nem, hipohonder nem vagyok, tényleg volt egy gyulladásom, de addig nem múlt el a fájdalom, amíg nem láttam, hogy "csak" gyulladás volt. Vagy ez már hipochondria? :D
Mindenesetre egy dologban biztos vagyok. Többet nem kutakodok a tüneteim után, mert megtanultam, hogy minden lehetséges ok között ott szerepel a rák :D